BÁRÁNY SÜLT

Húsvétra vettünk egy fél bárányt. Két alkalomra osztottam el. Az ó hazában május elsején is bárány sültet fogyasztanak. Kalotaszegi szülő falumban május elsején van a juh mérés. Ilyenkor felvonul a falun a gazda akinek méréskor a legtöbb volt a juh tej. A juh nyáj gazdái gyűlést tartanak és meghatározzák a sorrendet ki kap a legtöbb "tejet" nyáron. A nyájnak van egy szamara? és az szállítja házhoz a juh tejet. Onnan tudtuk, hogy kié volt a juh tej, mert láttuk hova ment be a szamár:). Ott következő nap lehetett kapni ordát, bálmosnak valót, zsendicét és pár nap múlva finom sajtot ami a napon kelt meg. De finom is volt:) De visszatérve a bárány sültre. Előkészítjük a húst megmossuk és fövő vízzel leforrázzuk. A forrázással elveszíti az erős bárány hús szagát, tepsibe helyezzük fűszerezzük bors, só, fokhagyma, és pirosra sütjük a sütőben. A húsok közül legegészségesebbek közé tartozik a bárány hús. ( Egy gyermekkori kedves emlékem így május 1 táján, apukám szűcs lévén, értett a bárány nyúzáshoz is. Anyukám megálapitása szerint senki nem tudta úgy nyúzni a bárányt mint apukám, hogy nem maradt egy szőr szál sem a húson, és a bőrnek sem esett hibája, a bárány nyúzása közben amint néztük, nem hagyta szó nélkül apukám, hogy ne említse meg" A BÁRÁNYT MELY MÉSZÁRSZÉKRE VITETETT")