HAVASI KIFLI

szilvaizes kifli..., lekváros kifli..., nekem mégis HAVASI. Miért havasi, mert úgy mondják az én szülő falumban. Miért mondják úgy, nem tudom, de utána fogok érdeklődni, ha nem felejtem el, mert ma pld. megakartam kérdezni anyukámat a pontos adag felől amikor beszéltem vele telefonon, és elfelejtettem.

Nem tudom mikor készítettem utoljára havasit, vagy talán ez az első, de recept nélkül is nagyon jól sikerült (nekem.)
Annyira azért emlékeztem, hogy amikor menyegzőkre készültünk, akkor a HAVASI nem hiányozhatott, már pár nappal a menyegző előtt havasit szolgáltak fel a segítségeknek.

Arra is emlékeztem, hogy 40 dkg zsírt tettek 1 kg liszthez.

Én azért nem csináltam olyan (poronyura) porhanyósra, de elárulom az általam összetett alapanyagokat:

1 kg liszt,

30 dkg zsír( margarin vagy vaj,) 2 rúd margarint tettem ami 22dkg tett ki a többi zsír,

1 tojás,

4 dl tej, élesztő, pici só, 2 evő kanál cukor

Megdagasztottam, amikor duplájára kelt, kinyújtottam, derelye metszővel háromszögekbe vágtam és szilvaizet tettem a közepébe, felsodortam és előmelegített lerbe sütöttem amíg világos barnára sült.

Mikor kihűlt vaníliás cukor porba forgattam, lehet a kinézéséért mondják, hogy HAVASI:) ki tudja...

ja, és a kedves páromnak jutott eszébe a havasi, könnyű úgy sütni, főzni ha megmondják, hogy mit óhajtanak, ez is egy fajta szolgálat boldogság számomra boldogítani így is szeretteimet.

egy idézet egy versemből:

" szinte leste óhajunkat anyánk,

máris sült a palacsinta, kalács"